SZIGET felett az ég

magyar, 2011 r.: Petrik András

műfaja: dokumentumfilm; hossza: 13 perc

 

Tartalmi ismertető

A budapesti Sziget Fesztiválon vagyunk 2011-ben. A film készítői kérdezgetik a fiatalokat, ki miben hisz, mit gondol az egyházról, vallásról, mennyországról, pokolról. A válaszok szabad szájúak, de talán többnyire őszinték.

Az 1997-ben készült Isten a szigeten című filmhez képest jelentős különbség, hogy a megszólalók meghatározó része külföldi. A két filmet összehasonlítva a hívők szempontjából romló tendenciát érzékelhetünk. A kárhozattól még félnek, mástól már nem nagyon?

A riportok között és alatt némi betekintést kaphatunk a fesztivál életébe, hangulatába. A klasszikus értelemben vett nyugati országokból érkező fiatalok még a változás irányát jelenítik meg, vagy már itt tartunk mi is Magyarországon? A sok elcsépelt közhely és negatív mondat mellett érdemes figyelni, melyek azok a momentumok, amelyekre még lehet építeni.

 

A film megtekintéséhez KATT IDE.

 

Címkefelhő

Hit; Van-e Isten; Vallás; Istenkép; Az élet értelme; Gondviselés; Misszió; Ateizmus; Multikulturalizmus; Pokol; Szabadság; Dokumentumfilm

 

Korosztályi ajánlás

14 év felett

 

Háttér-információk

A hívő alkotók célja nem a megbotránkoztatás volt, és bízhatunk abban, hogy igyekeztek „objektív” képet festeni elénk, nemcsak miközben a filmet vágták, de a helyszíni felvételkor is, tehát széles spektrumból választották alanyaikat. A megszólók nagy része 20 és 30 év közötti, ennek a korosztálynak a képviselői kerülnek hamarosan érdemi döntési pozíciókba itthon és Európában.

 

Kapcsolódó szentírási versek:

 

Lk 15, 7

Mt 20, 1–16

Mt 13, 24–30

 

Formanyelvi megjegyzések

A film a riport dokumentumfilm műfajában készült.

Ha az 1997-es filmmel (Isten a szigeten) összehasonlítjuk, szembetűnő a játékideje. A megszólalások hosszában és a vágás ritmusában is érzékelhető, hogy korszerűbb az anyag, sokkal sűrűbb és gyorsabb tempójú, miközben lényegében a merítés ugyanakkora. Szembetűnő hasonlóság az önfeledten táncoló-vonagló alakok ellenfényes felvétele, mely mindkét filmnél a repülés, a szabadság metaforájaként is megjelenik. A megszólalók, azaz a fiatalokhoz illeszkedik a film stílusa, mely fontos és helyes döntés volt az alkotók részéről.

 

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

Ha csak ezt a filmet vetítjük le, vagy esetleg ezzel kezdjük mindkét film vetítését, érdemes a film megnézése előtt néhány bevezető kérdéssel a résztvevők személyes élményanyagát megmozgatni. Rövid, egymondatos válaszokat kérjünk.

  • Szívesen válaszolsz, ha idegenek a hitedről, világnézetedről kérdeznek?
  • Hogyan viszonyulsz más felekezetű vagy hitetlen emberek meggyőződéséhez?

 

Kérdések a film megtekintése után

  • Többen említik, hogy önmagukban hisznek. Ez magabiztosság vagy védekezés?
  • A hit magánügy?
  • Mi tart vissza attól, hogy rosszat tegyek?
  • 0:58-nál a lány azt mondja, az ősrobbanásban és a majmoktól való származásunkban hisz, mert a tudomány bizonyította. Mit tudunk ezekről a tudományos eredményekről? Van a tévedésnek esélye a tudomány következtetéseiben?
  • Összefér hit és tudomány?
  • 6:41-nél a fiatalember azt mondja, a hitének, a gondolkodásának volt olyan része, amit a vallás nem tudott leképezni, ezért tovább lépett. Mitől lehet ez?
  • 12:00-nél: „Isten megbocsájt!” Szerintetek mit jelent ez? Mire hatalmaz ez fel engem?
  • Mit tehetnek a hívők, ha az evangélium hirdetését komolyan veszik, hogy párbeszéd alakulhasson ki a film szereplőivel?
  • Mit tehet az egyház és annak tagja, hogy kevesebb negatív vélemény fogalmazódjon meg vele szemben?

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük