Gyurika

magyar, 2006, r.: Fehér Zsuzsanna

műfaja: dokumentumfilm, hossza: 12 perc

 

Tartalmi ismertető

Gyurika értelmi fogyatékossággal élő ember, aki festészettel, rajzolással teszi teljessé életét. Az állami gondozott Gyurika portréja a nehéz sors ellenére elsősorban a tehetségről és a derűről szól.

 

 

Címkefelhő

Hétköznapok, Az élet értelme, Dokumentumfilm, Művészet, Fogyatékkal élők, Tehetség

 

Korosztályi ajánlás

14 év felett

 

Háttér-információk

A film helyszíne: Pécs belvárosában található a Szent Mór Iskolaközpont; általános iskola, művészeti iskola és nyolc- és négyosztályos gimnázium.

Perspektíva: a latin perspiciere (keresztüllát, átlát) származéka. A képen látható távlatok, mélységek érzékeltetésének módszere a festészetben.

Akt: meztelen testet ábrázoló alkotás.

Barokk: a Gyurika által emlegetett korstílus a reneszánszot követő időszak uralkodó irányzat, amely nagyjából 1600-tól 1750-ig tartott. A burjánzó, gazdag díszítés, monumentalitás jellemzi. Az ellenreformáció, másként fogalmazva a katolikus megújulás korstílusa.

 

Formanyelvi megjegyzések

A dokumentumfilm portré, amely általában egy vagy több emberről szóló, a személyiséget a középpontba állító dokumentumfilm-típus. Ennek a műfajnak rendszerint a főszereplőn kívül is vannak szereplői, hiszen sokszor az ő szemükön keresztül ismerjük meg hősünket. Érdemes fontolóra venni, vajon miért döntöttek ezúttal úgy az alkotók, hogy Gyurika a saját élete idegenvezetőjévé válik, és nem hallhatjuk mások véleményét az ő életéről.

 

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

A filmről kis és nagy csoportban is oldottan lehet beszélgetni. Ezúttal különösen érdemes ragaszkodni a film témájához, mert a személyes élmények-érintettségek könnyen öncélúvá tehetik a beszélgetést.

– Miért becenevén említi a film Gyurikát? A szellemi fogyatékossággal élő embereket miért tekintik sokan gyermeknek?

– A film zenéje mennyiben illeszkedik Gyurika karakteréhez? (Zene: Goran Bregovic)

– Gyurika azt mondja az aktfestésről: „Maradok inkább az épületeknél, mert ez a téma engem jobban kedvel.” Csak nyelvbotlás vagy szerintetek tényleg van különbség aközött, hogy egy téma jobban kedveli a festőt, vagy a festő jobban kedveli a témát? (Alkalmasak vagyunk-e minderre? Lehet-e magasugró egy alacsony ember stb…)

– Gyurika mesél az őt gyermekként befogadó gyámszülőkről. Ismertek-e ti is ilyen láthatatlan, hétköznapi hősöket?

– Szerintetek miben lehet más családban és állami gondozásban felnőni? Milyen hátrányai lehetnek az utóbbinak?

– Miközben éppen egy nehéz sorsú embert ismerünk meg, mégis gyakran nevetünk. Miben érhető tetten Gyurika humora?

– Mi a különbség humorérzék és életderű között?

– Szerintetek teljes életet él-e Gyurika?

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük