A Párbeszéd Háza és a Faludi Ferenc Akadémia kihelyezett filmklubja.

Helyszín: Arló, Rákóczi út 3., Közösségi Ház

 

1. alkalom – július 23. 15.00

 

Film: Misszió 2. – Az igazgató (r. Szekeres Csaba)

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tanárai és diákjai Esztergomba látogatnak. A kirándulás célja, hogy a roma értelmiségi fiatalok találkozzanak a magyar keresztény kultúra gyökereivel.

A film a Médiatanács Magyar Mecenatúra programjának támogatásával készült.

ROPROD – Rózsa Produkció 2015

 

Fellép Kathy-Horváth Lajos és nyolctagú cigányzenekara, énekel: Páva János.

Műsoron többek közt: Dankó Pista dalai, V. Magyar Tánc (Brahms), Kék Duna keringő (Strauss)

 

A vetítést követő beszélgetés meghívottjai:

  • Zöldy Pál
  • Velkey Balázs
  • Sajgó Szabolcs SJ

 
2. alkalom – augusztus 27. 15:00

 

Film: Misszió 4. – Guszti története (r: Szekeres Csaba)

 

A filmről beszélgetnek: 

  • Szekeres Csaba
  • Gáspár Judit
  • Zöldy Pál
  • Sajgó Szabolcs SJ

 

Rendkívüli meghívott vendég: dr. Csókay András idegsebész

 

3. alkalom – szeptember 16.

…szervezés alatt

 

 

– Szőnyi Szilárd írása –

 

Esélyteremtés Arlón: a fogantatástól a foglalkoztatásig

„A legkilátástalanabb helyzetben élők között annak a gyereknek van jövője, akit örökbe fogadnak”
– fogalmazza meg fájó tapasztalatait a borsodi Arló polgármestere. Azért, hogy itt ne így legyen, a
jezsuiták csatlakoznak a Belügyminisztérum Felzárkózó települések programjához, és még
szorosabbra fűzik a szálakat a települést régóta segítő ferences kisnővérekhez. A cél: a
fogantatástól a foglalkoztatásig esélyt kínálni a legelesettebbeknek, köztük nagyon gyakran
romáknak. 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén egyik legszebb panorámáját kínálja az a fürdőzésre és kempingezésre is
alkalmas tavacska, amely Arló határában csalogatja a látogatókat. A létrejöttének ritkaságát tekintve
az erdélyi Gyilkos-tóval vetekedő képződmény 1927-ben alakult ki, miután a XX. század elején a
környező hegyek szénbányáiban alkalmazott robbantásos fejtés következtében jelentős földtömeg
zárta el a Szuhony-patak völgyét, az itt folyó csapadékot és forrásvizeket a mai tóvá duzzasztva.
A település másik nevezetessége nem természeti és nem is emberkéz alkotta látványosság. A Szent
Ferenc Kisnővérei közösségről van szó, melynek tagjai 26 éve elkötelezetten foglalkoznak a helyi
hátrányos helyzetű, főként cigány családokkal. Tevékenységüket híven fémjelzi egyik pártfogoltjuk,
Balázs Tünde életpályája: a Miskolci Egyetemen idén végzett történelem-etika tanár a borsodi
nagyközségben járt óvodába és általános iskolába, a nővérek segítették felkészülni a miskolci Fényi
Gyula jezsuita gimnázium felvételijére, majd az egyetem alatt az ugyancsak jezsuita kötődésű
Lehetőségek Iskolája önkénteseként segített bizonyítványhoz juttatni a nyolc osztályt el nem végző
romákat.

Roma diákok a jezsuita gimnáziumban

Nem ő az egyetlen, aki a településről a ferencesek kezdeményezésére jezsuita közegbe került: az
elmúlt években rajta kívül még öt helyi cigány fiatal nyert felvételt a Jezsuba. „Mert bár a miskolci
gimnázium teljesítménye okán elitiskolává vált, apostoli rendeltetése, illetve az avasi lakótelepi közeg
miatt is fontos, hogy missziós küldetést is teljesítsen – hangsúlyozza lapunknak Velkey Balázs
igazgatóhelyettes. – Hátrányos helyzetű gyereket ugyanakkor, még ha közel lakik is, a szinte napi 24
órában megtartó erejű közösség miatt csak kollégiumba veszünk fel; fájó tapasztalat, hogy az otthoni
közeg milyen könnyen visszahúzza az embert”.
Egy friss, nagyszabású kezdeményezés keretében az így előkészített talajba szeretne további magokat
vetni a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, együttműködésben a helyi szerzetesnőkkel,
valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, melynek alelnöke, Vecsei Miklós társadalmi
felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztosként felel a romastratégiáért. Az általa koordinált,
mostantól jezsuita részvétellel folytatódó Felzárkózó települések programba immár több mint hatvan
falu, község tartozik, köztük Arlóval.
Festői környezetben, Ózdtól három, Miskolctól 60 kilométerre vagyunk, a Bükk-vidék lankás, hegyes
táján. A település múltjára sokáig rányomta bélyegét a kohászat és a bányászat, ám a nehézipar
leépülése miatt a helyiek, főként a XVII. században bevándorolt cigányok – akik ma a 3700 lelkes
nagyközség népességének 60 százalékát teszik ki – tömegével veszítették el munkájukat. „Mivel
jellemzően alulképzettek, és sokuk nehezen bírja a kötöttséget, máig nehezen tudnak elhelyezkedni.
Beszédes adat, hogy a romák közül 200 főt kizárólag az önkormányzat foglalkoztat közmunkában, és
az sem mindig egyszerű” – mondja Vámos Istvánné polgármester.
A település vezetőjével a nyáron kétszer is alkalmunk nyílt találkozni: július, majd augusztus végén, a
jezsuita szerepvállalás első két nyilvános alkalmán, a pesti Párbeszéd Háza (PH) kihelyezett
filmklubján a helyi közösségi házban. Az első két délutánon bemutatott többrészes alkotás arról szól,
miként kirándulnak szegedi roma szakkollégisták Esztergomba, és a program keretében hogyan lehet,
és hogyan nem megszólítani, lekötni a fiatalokat. Az arlói sorozat indításakor a PH igazgatója, Sajgó
Szabolcs SJ Velkey Balázs, a miskolci jezsuita gimnázium igazgatóhelyettese, valamint Zöldy Pál
szociálpedagógus társaságában beszélgetett a helyiekkel, kísérőpogramként pedig Kathy-Horváth

Lajos hegedűművész és cigányzenekara muzsikált. Augusztusban a színpadot a Kaláka Együttes
foglalta el, a hozzászólók ezúttal X. Y. és Y. X. voltak, és a kezdeményezés a tervek szerint Csókay
András agysebész közreműködésével folytatódik majd.

Bizonyítvány az iskolából kimaradó romáknak

Már maga a helyszín is sokatmondó, amennyiben Arló általános iskolájának tőszomszédságában
vagyunk: az intézmény 360 tanulója közül mindenki roma, és a 150 fős óvodába is mindössze négy
nem cigány jár. „Ennek oka, hogy a magyar, de az igényesebb roma szülők is elviszik a gyerekeiket
máshová, leginkább a borsodszentgyörgyi katolikus iskolába, mert úgy érzik, ott jobban tudnak
fejlődni” – magyarázza a „spontán szegregáció” létrejöttének más helyen is gyakori hátterét a
polgármester. 
Márpedig az oktatás kulcskérdés: a ferences nővérek Elfogadlak Alapítványa is sokat tesz ezen a
téren, legyen szó tanodáról, iskolakezdési támogatásról, ösztöndíjról vagy éppen gitároktatásról,
együttműködésben a szaléziak kazincbarcikai Don Bosco szakképzőjével és a Lehetőségek Iskolájával
(LI). Utóbbi kezdeményezés eddigi tíz éve alatt közel ötszáz főt segített bizonyítványhoz jutni, ennek
10-15 százaléka arlói. „Az oktatást helyben a nővérek szervezik, mi a know-how-t adjuk, illetve
lebonyolítjuk a vizsgákat. Lényeges ugyanakkor, hogy minden településen mások az igények, nem
lehet »franchise-rendszerben« dolgozni. Legfeljebb alapelveket tudsz megfogalmazni, különben
engedned kell, hogy a szívedet átjárja, amit helyben megtapasztalsz, és abból táplálkozva lehet
kezdeményezni” – mondja a MIND-nek Csapó Barbara, az LI vezetője.
Nem véletlen, hogy a településen közel harmincfajta képzés folyik az olyan ősi mesterségektől
kezdve, mint a kosárfonás, a kisgépkezelésig vagy az élelmiszerfeldolgozásig. Ennek a
munkahelyteremtésben van hatalmas szerepe: a máltaiak fogantatástól a foglalkoztatásig szóló
Jelenlét-programja ugyanis többek között azt célozza, hogy minél többen találjanak állást. Az ő
segítségükkel létesült például savanyítóüzem Tiszabőn, asztalosüzem, varroda és mosoda Tiszaburán
– Arlón is az a cél, hogy a hátrányos helyzetből indulók is megismerjék az öngondoskodás kultúráját,
és legyenek képesek felelősséget vállalni saját sorsukért.

A fogantatástól a foglalkoztatásig

„Ennek kimunkálását nem lehet eléggé korán kezdeni, hiszen sokan már az óvodában mínuszból
indulnak, s akár fejlődési rendellenességekkel érkeznek” – figyelmeztet Velkey, Balázs, az arlói
jezsuita program koordinátora, aki mostantól minden héten egy napot a településen tölt. A máltaiak
itt is alkalmazni tervezett Jelenlét-programja ezért kiemelt hangsúlyt fektet a fogantatás utáni első
ezer napra: magzatvédővitaminokkal, babacsomaggal, a sokszor fiatalkorú édesanyákat a szülőségre
felkészítő programokkal, a gyerekek szembetegségeit időben felismerő és kezelő vizsgálóbuszokkal
vagy akár a kóbor kutyák visszaszorítását szolgáló programmal igyekeznek hozzásegíteni minél
többeket, hogy jobb életük legyen, mint ami a szüleiknek adatott. És azért, hogy elkerülhessék azt a
szívszorító sorsot, amit Vámos Istvánné egykori gyámügyi köztisztviselői tapasztalatai alapján így
fogalmaz meg: „Nehéz kimondani, de a legkilátástalanabb helyzetben élők között még leginkább
annak a gyereknek van jövője, akit örökbe fogadnak.”
Ahhoz, hogy itt ne így legyen, a rendtartomány Velkey Balázs mellett Kis Ferenc SJ-t, az eddig a
Jezsuita Menekültszolgálatban tevékenykedő rendtagot delegálja Arlóra, aki, miközben
szeptembertől mentorképzésben vesz részt, heti két napra a településre költözik. Nyáron már
többekkel volt alkalma megismerkedni és összebarátkozni, merthogy részt vett az arlóiak közül
negyven fiatalnak szervezett egerszalóki ifjúsági táborban. Rajtuk kívül a költségvetés két főállásnyi
munkatárs alkalmazását teszi lehetővé; az így felálló csapat a máltaiak „diagnózisalapú” felzárkózási
stratégiája jegyében először szeptember végéig a helyi igényeket méri fel, hogy annak alapján
dolgozzák ki a konkrét cselekvés programját.
Az évi harmincmillió forintos keret felhasználásáról Velkey Balázs mindenesetre már most előrevetíti:
jó lenne létrehozni egy, az első ezer napra összpontosító Jelenlét-házat, de a felnőttoktatást is
magasabb szintre lehetne emelni, ha erre a célra a kazincbarcikai Don Bosco szakiskola kihelyezett
tagozatot hozna létre Arlón. Ezen kívül egy sor további elképzelés körvonalazódik, de semmit sem

szabad elsietni, hiszen az íróasztalnál készült tervek a terep ismerete nélkül nemigen szoktak
működni. Sőt amint a nyitóalkalmon Sajgó Szabolcs SJ és Velkey Balázs hangsúlyozta: a jezsuiták
elsősorban nem oktatni, pláne kioktatni, hanem tanulni jönnek – hogy aztán e tapasztalatok
birtokában romák és nem romák közösen tegyék fel a kérdéseket, és ugyancsak együttesen
próbáljanak rájuk válaszokat találni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük