A Faludi Galéria LELKIÁLLÍTÁS programjának online változataként Képnézegető címmel új lehetőséget ad képzőművészeti alkotások bemutatására. A felkért művészektől beérkezett alkotásokból válogatva egy-egy kép egy héten át lesz látható mint „A hét képe”. A művészek kérésünkre a „Lelkiállítás” hívószóra válaszul alkotásuk spirituális vonatkozásáról is írtak. Isten szép, minden szépségnek Ő a forrása.

A hét képe: Szolláth Katalin: Tanú- Villányi László verséhez/ Mácsai Anikónak/

Méret: 47×32 cm

Technika: papír, tus ,tempera

Év: 2015

“Gyakran ihletnek meg versek. 

Ezt a művemet Villányi László: Tanú c. alkotásához készítettem.

A képek lelkünk vetületei. Mikor festünk egyenest a lelkünket visszük a vászonra.

Sokféle tanút ismerünk:

Életünknek tanúi vannak.

Tanúk a fák, a táj, a hely, a ház, a barátok, a gyerekek, az idő, a szerelmünk….” Szolláth Katalin

“…..összekevert tíz, húsz, száz éveket, önmaga

száműzöttjeként bolyongott idegen vidéken, üldözőnek

maradt az idő, naponta megküzdött szeme, érzékei szabadságáért,

mint jelent őrizte az álldogáló gólya szépségét, az otthonos tájat,

ahol életének valamelyik évtizedébe érkezhetett…” (Villányi László: Tanú )

  

Maczkó Erzsébet: ÉGI-FÉNY 4.

kép 1 / 37

„A fotó- és képzőművész Maczkó Erzsébet kozmikus látomása az ÉGI-FÉNY 4. című nagyméretű fotografikán mindenekelőtt a fénylő színek – a kék és a fehér – dekoratív formái ragadják meg a nézőt. S a figyelmesebb szemlélő előtt feltárul a művésznő mély lelkéből fakadó üzenet is: a teremtett világ csodája láttán, a Teremtő dicsérete! Az Ég felhőiben megláthatjuk az angyalokat is, akik nagy örömmel és tisztelettel imádják Istent. A mű középpontjában feltűnik a Kereszt és a Kehely Jele, Jelképe, amely a Mindenséget teremtő Isten csendes, titokzatos, de állandó jelenlétére utal a világban, aki személyesen szereti az általa teremtett embert, akit Ő a fénylő, örök boldogságába kíván részesíteni.” prof. emerita Dr. Prokopp Mária művészettörténész A kép megvásárolható, érdeklődni a 36 30 611 3922 telefonszámon lehet.

A hét képei voltak:

Lelkiállítás

Néma csöndben adott ideig keringenek a résztvevők a teremben az alkotások előtt – alkotástól alkotásig mennek teljes csöndben, addig, amíg az egyik alkotás ki nem kezd a nézőjével. Ha ez megtörténik, a néző megáll, hagyja magát “megdolgozni” a műalkotás által, lélekben kötekednek egymással. A maradék időt a gyakorlat végéig “édeskettesben” töltik. A légyott idejének múltával mindenki marad helyben, megfordul, háttal az alkotásnak behunyja a szemét és felidézi “kedvesét”, keresi, mi az az egy szó, kifejezés, ami legjobban leírja a találkozás keltette lelkiállapotot. Majd már nyitott szemmel sorra bemondják a résztvevők a bűvös szót, megosztásként.

Korábbi lekiállítások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük