A hét ráadás-képe – Szigetvári Krisztina: “Az új élet reménye” – VIZEK
A hét képei voltak:
- Simon Ilona: Angyalok útja
- Magyar Krisztina: Mária és Jézus
- Magyar Márta: Fonatos kereszt báránnyal
- Hegedűs Éva: Mag
- Jankovics János László: A magvetés
- Berend Iván: Ikon
- Angyal Júlia: Jakab útja
- Németh Valéria: Napvilág
- Egri Erzsébet: Pirkadat
- Hajdufy Zsuzsanna: A látogató
- Henn László András: A virrasztó
- Horváth Ildikó: Albatus
Szolláth Katalin: Tanú- Villányi László verséhez/ Mácsai Anikónak/
Méret: 47x32 cm. Technika: papír, tus ,tempera. Év: 2015. "Gyakran ihletnek meg versek. Ezt a művemet Villányi László: Tanú c. alkotásához készítettem. A képek lelkünk vetületei. Mikor festünk egyenest a lelkünket visszük a vászonra. Sokféle tanút ismerünk: Életünknek tanúi vannak. Tanúk a fák, a táj, a hely, a ház, a barátok, a gyerekek, az idő, a szerelmünk...." Szolláth Katalin
Lelkiállítás
Néma csöndben adott ideig keringenek a résztvevők a teremben az alkotások előtt – alkotástól alkotásig mennek teljes csöndben, addig, amíg az egyik alkotás ki nem kezd a nézőjével. Ha ez megtörténik, a néző megáll, hagyja magát “megdolgozni” a műalkotás által, lélekben kötekednek egymással. A maradék időt a gyakorlat végéig “édeskettesben” töltik. A légyott idejének múltával mindenki marad helyben, megfordul, háttal az alkotásnak behunyja a szemét és felidézi “kedvesét”, keresi, mi az az egy szó, kifejezés, ami legjobban leírja a találkozás keltette lelkiállapotot. Majd már nyitott szemmel sorra bemondják a résztvevők a bűvös szót, megosztásként.
Korábbi lekiállítások:
