A Faludi Galéria LELKIÁLLÍTÁS programjának online változataként Képnézegető címmel új lehetőséget ad képzőművészeti alkotások bemutatására. A felkért művészektől beérkezett alkotásokból válogatva egy-egy kép egy héten át lesz látható mint „A hét képe”. A művészek kérésünkre a „Lelkiállítás” hívószóra válaszul alkotásuk spirituális vonatkozásáról is írtak. Isten szép, minden szépségnek Ő a forrása.
A hét képe: Ghyczy György: Nyitásra várva 2020-ban (akril, vászon 100×100 cm)
“A kép a tavasz és az újjászületés utáni vágyat tükrözi, a pandémia végét várja. Várja az újabb napfényt, a megszabadulást, a felszabadulást a bezártságtól, a vágyat a segítségre a fennebbvalótól. Ez egy ég felé nyújtózó levél.” (Ghyczy György)
Ghyczy György műterem 1143 Budapest, Stefánia út 1. magasföldszint 1.
A kép megvásárolható, ára: 380.000 Ft
Ghyczy György: Nyitásra várva 2020-ban
- Borsos Margó: Kavargó gondolatok
- Sadecky Katalin: Betlehem
- Marsai Ágnes: Kosztolányi Dezső versére
- Orient Enikő: Fohász
- Horváth László Adrián: Időbomlás
- Mecseki Hargita: Énekek éneke
- Szőke Ferenc: „Felelés”- Hommage a Robert Bresson (1-3.)
- Magyar Gábor: DCCXXI
- Kaippel Emília: Ilona völgy
- Bánki Tamás: A hiány többletei
- Mátyássy László: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”
- Tamás Mária: Kapu
- Pálos Anna: Felszín-mögött 9.-Városi-legendák-a birodalom visszavág
- Boldi: Genezis
- Szigetvári Krisztina: “Az új élet reménye” – Állatok
- Simon Ilona: Angyalok útja
- Magyar Krisztina: Mária és Jézus
- Magyar Márta: Fonatos kereszt báránnyal
- Hegedűs Éva: Mag
- Jankovics János László: A magvetés
- Berend Iván: Ikon
- Angyal Júlia: Jakab útja
- Németh Valéria: Napvilág
- Egri Erzsébet: Pirkadat
- Hajdufy Zsuzsanna: A látogató
- Henn László András: A virrasztó
- Horváth Ildikó: Albatus
Lelkiállítás
Néma csöndben adott ideig keringenek a résztvevők a teremben az alkotások előtt – alkotástól alkotásig mennek teljes csöndben, addig, amíg az egyik alkotás ki nem kezd a nézőjével. Ha ez megtörténik, a néző megáll, hagyja magát “megdolgozni” a műalkotás által, lélekben kötekednek egymással. A maradék időt a gyakorlat végéig “édeskettesben” töltik. A légyott idejének múltával mindenki marad helyben, megfordul, háttal az alkotásnak behunyja a szemét és felidézi “kedvesét”, keresi, mi az az egy szó, kifejezés, ami legjobban leírja a találkozás keltette lelkiállapotot. Majd már nyitott szemmel sorra bemondják a résztvevők a bűvös szót, megosztásként.
Korábbi lekiállítások:
