Szeretetlenek

Szeretetlenek

(No love lost)
angol, 2013., r.: Shekhar Bassi, fsz.: Joshua James, Scarlett Brookes, Meena Rayann
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc

Galéria

Tartalmi ismertető

A film a kétezres években játszódik, a multikulturális Londonban. Egy zsidó fiú és egy muszlim lány között titkos szerelem szövődik annak ellenére, hogy vallási és kulturális hátterük ezt nem teszi lehetővé. Mindeközben a fiú nem tudja, hogy egy angol, szkinhed lány megszállottan követi őt. A lány – ellentétben kirekesztő nézeteivel – ezúttal tiszta szerelmi vonzódásból keresi a kapcsolatot a fiúval. Hármójuk véletlen találkozását a metrón félelmeik és egymás iránt táplált előítéleteik határozzák meg.

A film karaktereinek életét jól ismert társadalmi beidegződések, elvárások határozzák meg. Mindhárman külsőleg is jól megkülönböztethető módon viselik magukon öröklött vagy választott kulturális hátterük jegyeit. Amikor a lány rokonai észreveszik, hogy egy „idegen” fiú udvarol neki, azonnal leállítják az érdeklődőt. Ennek ellenére a szerelmesek titokban találkoznak, mert egyikük sem törődik a kultúráik között feszülő ellentéttel, gyűlölettel. A szkinhed lány hiába próbál azzal bizalmat ébreszteni a fiúban, hogy leveti a gyűlölet jelmezét, és vonzó nőként kerül a szeme elé, a testén olvasható tetoválások félelmet ébresztenek. A lányt saját ideológiai meggyőződése, hite akadályozza abban, hogy valódi érzelmeit kimutathassa.

A zsidó fiú és a muszlim lány vallásukat csak otthon gyakorolják, azzal nem kérkednek a környezetükben, ezért könnyebben találnak utat egymáshoz. A metrón viszont saját identitásuk védelmében veszik fel a hovatartozásukat jelző kipát és a kendőt.

Címkefelhő

Szeretet, Szerelem, Gyűlölet, Identitás, Vallás, Vágyak, Harag, Előítélet, Magány, Hagyomány, Kisjátékfilm

Korosztályi ajánlás

14 év felett

 

Háttér-információk

Az alábbi fogalmak tisztázása szükséges lehet a film megtekintése előtt: kipa; csador; zsidó vallás; iszlám vallás; muszlim; iszlamizmus; szkinhed;

Zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus): a világ egyik legelterjedtebb vallása. A zsidó vallás alapja az egyistenhit, valamint a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. A zsidó vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést: például az imádkozás módját, az ünnepek és a Sábát – a Szombat – megünneplésének szabályait, tartalmazza az emberek egymás közötti törvényeit.

Kipa: talán a legjellegzetesebb zsidó viselet, a vallásosabb zsidó férfiak által viselt sapka. Bár jellegzetesen zsidó ruhadarabnak tűnik, a Tóra (Mózes öt könyve) semmiféle előírást nem tartalmaz rá vonatkozóan. Így a sapka viselése nem vallási előírás, csupán népszokás. Amíg a férfiak sapkát, kalapot, addig a vallásos zsidó nők kendőt viselnek. (Ez azonban csak férjezett nők számára kötelező, a hajadon lányok hajadonfőtt maradnak! Nekik ugyanis még „nem kötötték be a fejüket”.)

Iszlám: az iszlám arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívői, a muszlimok azonban az iszlámot az első, az egyetlen igaz, a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik. Alapjául Isten (Allah) szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak. A muszlim szó jelentése: „önmagát Isten akaratának alávető”, „Isten akaratában megbékélő”. Az iszlamizmus nem azonos az iszlámmal. Amíg az iszlám vallás és civilizáció, addig az iszlamizmus politikai kategória, amelynek meghatározása korszakonként változhat. Leginkább elfogadott nézet szerint az iszlamizmus az iszlám radikális formája. Iszlamista vezetők hangsúlyozzák az iszlám jog (saría) érvényesítésének szükségességét a társadalom minden területén, a pániszlám egységet, és ellenzik, különösen a nyugati katonai, gazdasági, politikai, társadalmi vagy kulturális hatások befolyását a muszlim világban. Az iszlám szerint a „muszlim nő” nem egy létező személy, hanem egy szerepkör, amely egy rendkívül régi és sokrétű kultúra teremtménye. A nő csak muszlim férfihoz mehet feleségül. Az egyik legelterjedtebb formai követelmény a nőknél a csador vagy kendő viselése.

Szkinhed (angolosan skinhead): avagy bőrfejű egy társadalmi szubkultúrát és az ahhoz tartozókat jelölő elnevezés. Gyökerei a munkásosztályhoz, a szegényebb néprétegekhez csatolják. A bőrfejűek politikai nézetei széles skálán mozognak a szélsőjobboldali neonáciktól egészen a szélsőbaloldali anarchistákig. A ’70-es években Angliában a bőrfejűek egy része a szélsőjobboldali, erőszakos Nemzeti Frontba tömörült, és felléptek az ázsiai bevándorlók ellen. Sok rosszabb szociális körülmények között élő szkinhed csatlakozott hozzájuk, mert a gazdasági problémákért a bevándorlókat okolták. Az ebben az időben elkövetett erőszakos cselekmények vezettek ahhoz a társadalmi elképzeléshez, hogy minden bőrfejű neonáci. A mai napig jellemző, hogy a szkinhedek bandákba tömörülnek és az utcán sokszor bárkinek nekitámadnak, aki nem tetszik nekik.

Formanyelvi megjegyzések

A film szerkesztési elve a párhuzamos montázsra épül. Felváltva látjuk a három főszereplőt saját környezetében, ezekből a szekvenciákból áll össze egymáshoz fűződő viszonyuk. Míg a zsidó fiú és a muszlim lány fokozatos közeledését látjuk, a szkinhed lány reménytelen szerelme és önmagával vívott harca rajzolódik ki. A párhuzamos montázs nemcsak a történések egyidejűségét erősíti, hanem tartalmi párhuzamba is emeli az egymást követő képeket. Így a vallásukat gyakorló fiatalokat a magányosan várakozó lánnyal. Míg a szkinhed lány láthatóan nem találja helyét, addig a másik két fiatal magabiztosnak tűnik.

A metrón történő találkozás azt példázza, hogyan válik valaki saját kirekesztésének áldozatává. A zsidó fiú és a muszlim lány közösséget vállal egymással, és ezzel elutasítják a szkinhed lány ellentmondásos közeledését. Az így egyedül maradt lány pedig ezzel megerősítést kap artikulálatlan gyűlöletére, a társadalom vesztesének tekintheti magát.

A film szöveg nélküli, de nem néma. (Csak azokat a filmeket nevezzük némafilmeknek, amelyekhez nem tartozik semmilyen hang.)

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

A filmet – bár nem annyira rövid – érdemes kétszer megnézni a tanulókkal.
Az első megnézés előtti beszélgetéshez javasolt felvezető kérdések:

  • Szerinted fontos vállalni és továbbvinni a hagyományainkat?
  • Miért fontos, hogy mindenki a saját hagyományát ápolja és ne a másikét?
  • Szerinted a saját hagyomány ápolásához szükségszerűen hozzátartozik más kultúrák elítélése, semmibe vétele, esetleg gyűlölete?
  • Gondolkodtál azon, hogy esetleg külföldön próbálsz szerencsét? Ha igen, milyen országok, városok jönnek szóba?
  • Mit gondolsz, nehéz lesz megőrizned a saját hagyományaidat, kultúrádat egy idegen környezetben?

A film első megnézése után értelmezzük a látottakat.

  • Mit gondolsz, mi táplálja a gyűlöletet a film szereplői között?
  • Képzeljük el, hogy közöttünk ül a szkinhed lány. Mit kérdeznél tőle? Mit tanácsolnál, hogyan tudna saját csapdájából kikerülni?
  • Képzeljük el, hogy közöttünk van a szerelmes pár. Mit kérdeznél tőlük? Mit tanácsolnál nekik?