A Faludi Ferenc Akadémia 1994-ben jött létra a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány keretében.

Működésének célja volt olyan, a Katolikus Egyház iránt elkötelezett értelmiség képzése, mely a társadalom kihívásaira autonóm módon, hitére alapozva tud választ keresni és cselekedni.

A képzési programokat három fő területeken hirdettünk meg:

  • kultúra-kommunikáció,
  • társadalomtudomány és
  • teológia.

A megjelölt területeken több mint tíz éven keresztül szervezett az Akadémia szemináriumokat, műhelyeket, konferenciákat és csereprogramokat. Ezek mellett minden évben posztgraduális és tudományos ösztöndíjakat is meghirdetett, külföldi és hazai publikációkat támogatott. Az itt végzett szakmai és tudományos támogató tevékenység hatására a katolikus felnőttképzés meghatározó és elismert intézménye lett a Faludi Ferenc Akadémia.

2010-ben a Rendtartomány részeként a budapesti Horánszky utca 20-ban létrejött a Párbeszéd Háza, amely a jezsuiták budapesti munkáinak központi helyszíne lett. Az itt zajló tevékenységek a hit, a társadalmi igazságosság és a kultúra területén kibontakozó teremtő párbeszédet szolgálják. A házban lelt otthonra más jezsuita művek mellett a Faludi Ferenc Akadémia is. A Párbeszéd Házában megvalósuló színes programok kínálatában 2010-től kezdődően csökkent a képzések száma, ezért 2014-ben a rend vezetői a Faludi Ferenc Akadémia újraszervezéséről döntöttek.

A Faludi Akadémia jelenlegi célja a rend környezetében kibontakozó képzési programok befogadása és támogatása, szakmai és szervező háttérének megerősítése.

Tevékenységünk fontos bázisa az ignáci pedagógia szellemisége, amelynek elméletét és jógyakorlatait igyekszünk minél szélesebb körrel megismertetni. Ebben a munkában szorosan együttműködünk a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziummal. Emellett más együttműködéseket is keresve igyekszünk évről évre szélesebb képzési programot kínálni.

A Faludi Ferenc Akadémia megalakulásától kezdve képzések, műhelyek formájában foglalkozik a filmművészettel. 1996-ban létrehozott egy tematikus filmpályázatot és fesztivált az amatőr filmesek megjelenésének támogatására. Fontosnak tartjuk, hogy Filmszemlénk értékeket tematizáljon és azokról párbeszédet teremtsen. Az intézet minden évben olyan témára várja az alkotásokat, amellyel egy aktuális társadalmi vagy spirituális igényre, problémára hívja fel a figyelmet. Az elmúlt években a csoda, áldozat, kegyelem, bizalom, hűség, szomjúság, szerelem volt a hívószó. Lényeges, hogy olyan filmek és fotográfiák készüljenek, amelyek eredeti mondanivalót hordoznak, és bár lehet, hogy technikájukban nem kifinomultak, alapvetően a kép nyelvét használják ennek kifejezésére.

A Szemle története a Szindbád moziban kezdődött, de idővel nemzetközivé vált és áttelepült, a szemlének azóta is helyt adó Uránia Nemzeti Filmszínházba. A zsűrit minden évben a filmes szakma neves, aktív művészei alkotják: Bereményi Géza, Buglya Sándor, Dér András, Gyarmathy Lívia, Hajdu Szabolcs, Mispál Attila, Pálfi György, Sára Sándor, Nagy Dénes filmrendezők, Nagy András operatőr, Gelencsér Gábor, Vidovszky György, Lázár Kovács Ákos esztéták. Zsűrielnökként minden évben nemzetközileg elismert filmes szaktekintélyt látunk vendégül, így Krzysztof Zanussi, Jaczek Petriczky, Pupi Avati, Jerzy Stuhr vagy Francesco Casetti is betöltötte már ezt a tisztséget.

A filmszemlével párhuzamosan 2007 óta fotópályázat is meghirdetésre kerül. A fotópályázat zsűrijét elismert magyar fotóművészek (többek között Haris László, Móser Zoltán, Pályi Zsófia, Stalter György, Telek Balázs, Vékás Magdolna) alkotják, akik a filmes zsűrihez hasonlóan nyilvános értékelésen osztják meg tapasztalataikat a fiatal alkotókkal.

A Faludi Ferenc Akadémia fennállása, azaz 1995 óta szervez filmklubokat. 6.45 Faludi Filmklub és a DOKU Filmklub pinceklubok, a már megszűnt Szindbád mozi és az Uránia Nemzeti Filmszínház Fábri terme után heti váltásban, azonos időpontban (szerdánként 18.45-től) tartja vetítéseit 2019 szeptemberétől a Premier Kultcaféban. A film után minden esetben szakemberek vezetésével tartunk beszélgetéseket.

A 6.45 Filmklub alcíme: látható és a láthatatlan jelzi, hogy a filmek és a beszélgetések azt vizsgálják, hogy a kézzel fogható világ mellett, azt kiegészítve egyáltalán felvethető-e, és ha igen, hogyan jelenik meg, hogyan értelmeződik a film nyelvén életünknek az a távlata, mely érzéki módon többnyire megragadhatatlan. A szervezők a magyar és az egyetemes filmművészet alkotásaiból, filmtörténeti jelentőségű filmek és a közelmúlt alkotásaiból egyaránt válogatnak.

Hármas céllal jött létre 2004-ben a dokumentumfilmklub. Elsőként azért, hogy az akadémia fórumot teremtsen a dokumentumfilm műfajának, jelentős filmjeinek és alkotóinak, és kapcsolatokat építsen a szakma és a közönség között, másrészt azért, hogy minőségi alternatívát kínáljon, harmadrészt a közösségi élet fejlesztését a valóság képeinek elemzései segítségével. A filmklub ízelítőt ad a magyar dokumentumfilm elmúlt 50 évéből.