Foszfor

Foszfor

magyar, 2010., r.: Csuja László, fsz.: Ébel Roland, Gyabronka József
műfaja: kisjátékfilm, hossza: 15 perc

Galéria

Tartalmi ismertető

A történet egy értelmileg sérült fiúról és egy mozgáskorlátozott apáról szól. Az apa arra kényszeríti a fiút, hogy a város szélén kössék ki a kutyájukat. A fiú nem mer ellenkezni, de mikor hazamennek, mégis megpróbál föllázadni az atyai szigor ellen. A kutya az éjjel hazaszökik.

Apa és fia, mindketten hiányt szenvednek valamiben, szellemi és fizikai kiszolgáltatottságukon túl leginkább abban, hogy nem teljes a család: nincs anya. Sérültségük – jelképesen – mintha ennek a hiánynak lenne a kivetülése. Az apa szereti fiát, de leginkább uralkodik felette (folyamatosan utasítgatja), sőt riválisának is tekinti (a szomszédnővel kialakuló kapcsolatban). Roland a maga módján fellázad: először csak képzeletben (titokban imitálja a cigarettázást, mint a kamaszkori lázadás egyik legismertebb formáját), majd amikor apja „megcsonkítja” (kopaszra nyírja a fejét), már konkrétan is ellenszegül (befesti a fejét). Este, amikor lefekvés előtt négykézláb megy az ágyához, szinte megidézi egykori kutyáját, az egyetlen lényt, amelyik vélhetően feltétel nélkül, önzetlenül szerette. Valószínűleg ez lehetett a kutya „bűne”, amiért az apa meg akart tőle szabadulni. A kutya végül fellázad sorsa ellen és visszaszökik szeretett gazdájához, Rolandhoz.

Címkefelhő

Lázadás, Bizalom, Család, Magány, Hatalom, Hit, Szeretet, Fogyatékkal élők, Kisjátékfilm; Különcség, Gyermek-szülő kapcsolat

Korosztályi ajánlás

15 év felett

Háttér-információk

Foszfor: Nemesfém, szilárd kémiai elem. Görög eredetű jelentése „fényhozó”. A foszfor egyedülálló az elemek között azzal, hogy először fedezték fel állati/emberi testnedvben, majd utána a növény- és az ásványvilágban.

A filmben a foszfor a fiú elfojtott vágyait, a reményt jelképezi, annak minden csalóka, illanó tulajdonságával.

Formanyelvi megjegyzések

A film az apa parancsával indul: „Gyere, ide üljél le!”, majd úgy fohászkodnak a templomban, hogy a fiúnak pontosan azt kell ismételni, amit apja előtte elmond. Teljes a függőség közöttük. Az apa nemcsak kiszolgáltatott fizikai állapota miatt kér folyamatos segítséget Rolandtól, hanem szinte mindenben korlátozza. Az apa az imát a következő mondattal zárja: „A kóbor lelkek találjanak méltó helyet. Ámen.” Mintha fia sorsára is utalna ezzel a mondattal, holott konkrétan csak a kutyájukra vonatkozik. Roland leginkább csak látszólag akar megfelelni apjának: csak nagyjából ismétli a fohászkodás részleteit, meggyőződés nélkül hajtja végre apja utasításait.

A lázadás első látványosabb megnyilvánulása a képzeletbeli cigaretta a kocsma előtt. A mintát a társadalom „klasszikus” lázadóitól, az utcán lézengő punkoktól veszi. Amikor egy ismerőse megszólítja, hogy lenyúlja Rolandot néhány száz forintra, látszólag teljesen kiszolgáltatottnak tűnik. És bár végül valóban apjának kell megvédeni fiát, Roland megszerzi a foszforral tömött petárdát, titkos kincsként rejti apja elől a zsákmányt.

Roland úgy dobálja a toronyházból a papírrepülőket, mintha egy fordított lovagregényben lenne, és segélykérő üzeneteket próbálna eljuttatni a lányhoz. A lány és Roland között kialakuló rokonszenvet az apa – alfahím szerepének megfelelően – azonnal a maga oldalára fordítja, és elkezd flörtölni a lánnyal. A tévén kialakult kisebb konfliktus jelzi, hogy Roland nem hagyja magát, ezért apja drasztikusabb módszerhez folyamodik. Mindenféle indoklás nélkül kopaszra nyírja Roland fejét – mintegy elcsúfítja, megcsonkítja. Ez a megalázó gesztus egyszerre utal Roland bezártságára (rab), és önálló akaratának semmibe vételére.

Fellázad: punk taréjra hasonlító mintát fest a fejbőrére. Természetesen apja azonnal lemossa az önállóság, a lázadás jelét a fejéről.

Éjszaka álmában vágyai és szorongásai egyszerre jelennek meg. Az áhított nő szeretete, a titkos ajándék beteljesülése (a foszfor égése), Brumi kutya hazatérése csak pillanatokig tart, végül kínoktól szenvedve, égő háttal esik a földre. Szinte bűntudata van a boldogság megélésétől, fél, hogy vele minden csak rosszul alakulhat. Végül Brumi váratlanul igazán hazatér.

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

A film – bár nem túl hosszú – elég egyszer megnézni egy tanórán, hogy az általa felvetett problémákról beszélgetni lehessen.

A film megnézése előtt javasolt kérdések:

  • Szerinted törvényszerű, hogy a gyerekek lázadjanak szüleik ellen?
  • A lázadásnak korosztályi okai vannak, vagy valóban a szülők viselkedése váltja ki? Esetleg a gyermek karaktere?

Vetítés után az alábbi kérdések mentén beszélgethetünk:

  • Szerinted mi a célja a lázadásnak? Pillanatnyi győzelem az ellenszegülésben, vagy valódi értékek kivívása?
  • Szerinted van a lázadásnak szerepe az önálló akarat kialakulásában?
  • Mennyire érzed fontosnak, hogy a szeretettel összekapcsolódjon a birtoklás? (Uralkodni valaki felett vagy szeretni?)
  • Tapasztaltál már olyat, hogy egymást szerető emberek közül az egyik a saját képére akarata formálni a másikat? Miért történhet ez így?
  • Hogyan alakulhat a fiú további sorsa?