Délben

Délben

magyar, 2004, r.: Ferenczik Áron, fsz.: Bajusz Ferencné
műfaja: filmetűd, hossza: 5 perc

Galéria

Tartalmi ismertető

Egy vidéken élő nagymama várja régen elköltözött fiát és családját. Gondosan előkészül a vendéglátásra, főz-süt és terített asztallal fogadná a családot, amikor is SMS-üzenet érkezik: lemondják az ebédet.

Címkefelhő

Áldozat, Munka, Hétköznapok, Az élet értelme, Elidegenedés, Filmetűd, Öregkor, Család

korosztályi ajánlás

14 év felett

Háttér-információk

A film rendezője, Ferenczik Áron a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett. Ő játszotta a főszerepet egyetemista osztálytársa, Reisz Gábor 2014-ben bemutatott, VAN Valami furcsa és megmagyarázhatatlan című nagy sikerű mozijában (trailer).

Formanyelvi megjegyzések

Az alkotók úgy döntöttek, hogy 8 mm-es keskenyfilmre forgatják történetüket. A film felvétele tehát nem mágnesszalagra, vagy más elektronikus hordozóra történt, hanem a filmes fényképezőgépekhez hasonlóan filmszalagra exponálja a kamera a képet. A normál 8-as formátumot az Eastman Kodak fejlesztette ki a gazdasági világválság éveiben, 1932 után hódította meg a piacokat, főként amatőrfilmes, családi felhasználása terjedt el. Ez a technológia mára egyértelműen drágább, mint a digitális rögzítés. Ráadásul kockázatosabb is, hiszen egy-egy akár alapvető hibát csak a forgatás és a film előhívása után lehet észrevenni. Az analóg technika – akár filmezésről, akár fényképezésről van szó – más alkotói hozzáállást követel. Érdemes eljátszani a gondolattal, miben is áll ez a különbség. Ha erre van mód, az iskola közelében séta közben készítsenek a diákok felvételeket. Az egyik csoport analóg, a másik digitális technikával. (Már az is tanulságos, hogy miért választja a csoport döntő többsége a digitális technikát, mondjuk a mobilját.) Az analóg képek előhívása után érdemes kibeszélni a két technika közötti alkotói különbségeket.

A 8 mm-es technika használata a video megjelenéséig a családi események mozgóképi megörökítésének egyetlen módja volt. Éppen azért, mert idővel kiesett a hétköznapi használatból, a 8 mm-es formátum a múltra utal, annak vizuális világát idézi fel.

Szinechdoché: a film során az egyetlen főszereplőről, a nagymamáról csak töredékes képet kapunk, mindig csak részleteket láthatunk alakjából. Az irodalomban szinechdochénak nevezzük ezt a poétikai alakzatot. A metonímia rokona, gyakran említik annak egyik típusaként. Görög eredetű szó, együtt értést, vele értést jelent, leggyakoribb fajtájának lényege a rész és az egész felcserélése. Filmen: Dargay Attila: Vuk (emberábrázolás), a csatolt képen. Irodalomban: Vörösmarty Mihály Szózatában: Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért.

simabörű

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

Bevezető kérdés, amelyet még a film megtekintése előtt érdemes föltenni:

  • Meséljetek egymásnak nagyszüleitekhez kapcsolódó emlékeitekről, élményeitekről!

Vetítés után az alábbi kérdések mentén beszélgethetünk. Mivel rövid filmről van szó, először érdemes rekonstruálni a látottakat:

  • Milyen hangokat hallunk a film elején? (A felvevőgép gépzaja és egy óra.)
  • Vajon miért csak a film felénél mutatja a rendező először a nagymama arcát?
  • Miért ketyeg olyan hangosan az óra majdnem végig a filmben?
  • Miért SMS-ben mondja le a fiú a vendégséget?
  • Miért szűnik meg az óra ketyegése a film végére?
  • Miért csak részleteket látunk a nagymamából? (A lábait, ahogy belép az ajtón, a kosarat a kezében. Vö: szinechdoché)

További kérdések:

  • Ti milyen szinechdochéval jellemeznétek legjobb barátotokat? És a nagymamátokat?
  • Miért válhatott szerintetek fogalommá a „nagymama főztje”, s miben különbözik ez az anya főztjétől?
  • Ez alapján szerintetek mi lehet a különbség egy családban a nagyszülői és a szülői szerepek-feladatok között?
  • Meséljetek egymásnak nagyszüleitekhez kapcsolódó emlékeitekről, élményeitekről!