Berény

Berény

magyar, 2006, r.: Hájos Zsolt, fsz.: Juci mama és Pannika
műfaja: dokumentumfilm, hossza: 11 perc

Galéria

Tartalmi ismertető

Az idős Pannika gondos előkészületek után levest főz és fánkot süt, közben panaszos hangon meg-megszólal – mintha magában beszélne. A tálalás végeztével átmegy a szomszéd szobába, ahol egy idős asszony – talán az édesanyja – fekszik a betegágyban. A lesoványodott, törékeny Juci mama már a felülésnél is segítségre szorul. Morogva, de jó étvággyal eszi Pannika főztjét. Az evés befejeztével Pannika betakarja az idős asszonyt.

Címkefelhő

Áldozat, Hétköznapok, Az élet értelme, Nyomor, Munka, Empátia, Öregkor, Összetartozás, Elmúlás, Család, Szolgálat, Szeretet, Dokumentumfilm

Korosztályi ajánlás

14 év felett

Háttér-információk

A Berény a Faludi Ferenc Akadémia Filmszemléjére érkezett 2004-ben. Abban az évben az áldozat jeligére küldtek be filmeket az alkotók. Érdemes e dokumentumfilmet e fogalom alapján megközelíteni. (Ki az áldozat ebben a történetben? Miben áll ez az áldozat?)

Formanyelvi megjegyzések

A film a portré és a lírai dokumentumfilm elemeit ötvözi. Mivel nem ismerjük meg a szereplők múltját és saját motivációikról, életükről sem beszélnek, nem nevezhető a film bemutató jellegű portrénak. Ugyanakkor a Berény mégiscsak a két ember – viszonyának – bemutatására törekszik. Olyan pillanatkép, amelyben a hangulatfestő elemek – a ház és a főzés részletező ábrázolása – éppen olyan fontos, mint a Juci mama és Pannika közötti töredékes párbeszéd felmutatása. A rendező nem kérdez, nem narrál, nem próbálja értelmezni a látottakat, inkább megpróbálja objektív szemszögből rögzíteni a két néni jellegzetesnek vélt délelőttjét.

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

Mivel a film viszonylag egyszerűen értelmezhető, ezért a kérdések összeállítása során arra törekedtünk, hogy a látottakból kiindulva általánosabb téma felé mozduljunk el. Ha a diákok fogékonynak mutatkoznak, és hamarabb megszületik a film közös értelmezése, érdemes nagyobb terjedelemben inkább az általános vonatkozásokkal – több generációs együttélés, öregedés, áldozathozatal – foglalkozni.

– A látottak alapján milyen körülmények között él a két néni?

– A film semmit nem árul el a szereplők előéletéről, múltjáról. Soroljatok fel öt dolgot, amelyen életük folyamán keresztül mehettek!

– Milyen hangnemben beszél Pannika a magányos főzés közben? Megváltozik a modora azzal, hogy belép Jucika néni szobájába?

– Pannika beszéde leginkább morgolódónak, zsörtölődőnek írható le. Ha alaposabban megfigyeljük, mit tesz, milyennek írnátok le a személyiségét?

– A ti családotokban ismertek hasonló kapcsolatot?

– Szerintetek ti kerülhettek hasonló élethelyzetbe, mint Pannika, aki egyedül gondoskodik egy nála is idősebb asszonyról?

Az alábbi kérdéseket érdemes két- és háromfős csoportoknak feltenni:

– Szerintetek ti kerülhettek olyan élethelyzetbe, mint Juci mama, aki ki van szolgáltatva mások segítségének?

– Van-e olyan ember a környezetetekben, akiről feltételezitek, hogy hasonló helyzetben segítene rajtatok – akár éveken át?

– Száz éve még nem voltak a maihoz hasonló nyugdíjas otthonok, szerintetek akkor hogyan öregedtek meg az emberek?

– A több generáció együttélése mint életforma napjainkra háttérbe szorult. Milyen előnyei lehettek ennek?

– Szerintetek melyik a jobb: idősek otthonában vagy családi körben megöregedni?