A zöld út

A zöld út

magyar, 2008., r.: Záhonyi Arnold, fsz.: Szerbik Dániel
műfaja: filmetűd, hossza: 5 perc

Galéria

Tartalmi ismertető

A panelházak egyik eldugott lakásából elindul egy kisfiú, miután szülei értelmetlen veszekedésének tanúja volt. Céltalanul bolyong a városban. Keres valakit, akibe kapaszkodni tudna, aki irányítani tudná. Szinte vakon kezd el követni egy férfit. Amikor lelép az úttestről, elgázolja egy autó. A lámpa zöldre vált.

A mű példázat, ami lényegében véve a film végén olvasható Goethe-idézet képpé formálása: Az életben a legbámulatosabb dolog az a bizalom, hogy majd mások vezetni fognak minket. Ha ez hiányzik belőlünk, csak téblábolunk a magunk útján, ha pedig megvan bennünk, fel sem ocsúdunk, s már a legrosszabb útra tereltek minket.”

Még egy idézet kapcsolható találóan a filmhez: „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak.” Mt. 7:13

Címkefelhő

Áldozat, Bizalom, Család, Magány, Gyermek – szülő kapcsolat, Szülői felelősség, Hit, Példakép, Filmetűd, Árvaság, Elidegenedés, Gyermeki nézőpont

Korosztályi ajánlás

12 év felett

Háttér-információk

Johann Wolfgang von Goethe: (1749–1832) Német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma és az epika műfajában egyaránt remekművek sorát alkotta.

Formanyelvi megjegyzések

A kamera szinte véletlenszerűen talál rá a főhősre egy hanyagul nyitva felejtett lakásajtó mögött. A fiú céltalanul játszik egy kisautóval, miközben szülei veszekedését halljuk. A kisfiú megérti, hogy szülei részben anyagi gondokkal küzdenek (nincs pénz kenyérre), másrészt anyja mintha mindezzel felelőtlenül nem törődne (a tv-újság holléte izgatja). Vele láthatóan senki nem foglalkozik, senki nem ad útmutatást. A kamera nem mutatja a felnőttek arcát, végig a kisfiú magasságában, szemszögében maradunk.

A fiú bolyongása során keresi a példát, akit követhetne (rappelők a plakáton), végül egy olyan férfira akad, aki kezében kenyér és tv-újság is van. E kettő – a fiú olvasatában – betölti azt a hiányt, amit otthon szülei fontosnak tartanak.

A fiú feltétlen bizalommal követi az ismeretlent, példát vesz róla. Ezt erősíti, hogy megismétli a férfi gesztusát az átkelés előtt, majd körülnézés nélkül, szinte vakon megy át az úttesten. Csak egy pillanatot kellett volna várnia, hogy zöldre váltson a lámpa (az út).

A film színei szándékoltan fakók, a téma baljós, elidegenedett, élettől eltávolodott, depresszív világban játszódik.

A film alkotói nem a történetre, a szituáció életszerűségére fektették hangsúlyt, hanem az „üzenetre”. Ezért a film kissé didaktikus. Kiérződik a mondanivaló filmre ültetésének szándéka valós karakterek, emberek ábrázolása helyett. Ezzel együtt kiválóan alkalmas bizonyos kérdések megbeszélésére.

A film végén látható baleset digitális videotrükkel készült. Egy összetört álló autóra fektették digitálisan a fiú testét, majd az egészet digitálisan, „kockánként” balra mozgatták az utcai háttér előtt.

Módszertani ajánlás a filmhez, indító kérdések

A film – bár rövid – elég egyszer megnézni egy tanórán, hogy az általa felvetett problémákról beszélgetni lehessen.

A film megnézése előtt javasolt kérdések:

  • Kit tartasz példaképnek?
  • Szerinted, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie valakinek, hogy példaképpé váljon?
  • Elég a népszerűség?

A film megnézése után javasolt kérdések:

  • Szerinted mi adhat leginkább támpontot az életben, ami megvédhet minket attól, hogy rossz útra térjünk?
  • Hogyan védekezhetünk (vagy mi tesz védetté minket), hogy ne váljunk kiszolgáltatottá mások irányításának?
  • Milyen felelősséggel jár, ha én válok példaképpé?