A Jezsuita Nevelés Jellemzői

Az ignáci pedagógiát összefoglaló, 1998-ban megjelent A Jezsuita Nevelés Jellemzői és az Ignáci Pedagógia című könyv  fejezeteinek elérhetővé tételével szeretnénk minél többekhez eljuttatni a nyugati oktatási rendszereket évszázadokon át meghatározó jezsuita nevelési szemléletet.

Előszó

Az Előszó röviden ismerteti a könyv elkészülésének történetét és menetét.

Bevezető megjegyzések és Első Fejezet

A jezsuita nevelés elvi alapjait olvashatjuk részletezve ebben a fejezetben. Az ignáci pedagógiai kiinduló pontja, alaptétele Isten létezése, az Ő jelenléte életünkben és a világban – ez a gondolat adja az egész ignáci nevelési koncepciót átható vallási dimenziót. A nevelő tevékenység során Isten jelenlétét keressük a megismerhető világ minden részletében, így a jezsuita nevelés alapja a vágy az egész teremtett világ megismerésére és nyitottság kultúra és hit közötti párbeszédre. Így a nevelés egyben a hitre nevelés is, apostoli munka.

Második Fejezet

A második fejezet alapfeltevése, hogy az Isten is minden embert személyesen ismer és szeret és az erre a szeretetre való válaszkészség minden ember hivatása. Ebből a gondolatból kiindulva a jezsuita nevelés alapvető jellegzetessége a „cura personalis”, azaz a személyes törődés, tehát a diákok és tanárok között fontos a személyes kapcsolat, ami lehetővé teszi, hogy minden növendéknek az egyéni képességeinek és személyisége sajátosságainak megfelelő ütemben fejlődjön és érjen el eredményeket egész élete során.

Harmadik Fejezet

Ebben a fejezetben az Isten szeretetére adott szabad válaszhoz vezető lépéseket látjuk. A szabadság eléréséhez szükséges önmagunk mély megismerése és eltávolodás a bennünket megkötő ragaszkodásoktól. A szabadság eléréséhez szükséges, hogy ismerjük a minket körülvevő valóságot szabadon az előítéletektől és szűk ideológiáktól. A valóság ismerete jelenti a bennünk és körülöttünk lévő valóság mozgató hatásainak ismeretét és felismerését is.

Negyedik Fejezet

Ignác világképének központjában Krisztus áll, aki az emberlét példája, így az ignáci pedagógiának is az célja, hogy a diákok úgy találkozzanak Krisztussal, mint baráttal és vezetővel. A fejezet részletesen fejti ki azt, hogy a növendékek igazán krisztusivá váljanak, szükségük van lelkipásztori gondozásra, imádságra, istentiszteletre, melyet a jezsuita iskola biztosít a diákok számára.

Ötödik Fejezet

A jezsuita nevelés egyik alap gondolata, hogy a megszerzett ismereteket cselekvésre kell váltani, hatást kifejtve a környezetünkben. A Jézus Társaságának küldetése a hit szolgálata, ami Krisztus követő tettekre sarkall. A nevelés segíti, hogy a diákok felismerjék egyéni értékeiket és ezeket használják a közösség javára, másokért élő emberekké váljanak. A jezsuita nevelés különös figyelmet szentel a szegényeknek. Helyet kínál számukra az intézményeiben és alkalmat teremt a diákoknak, hogy megismerjék a szegények életét és szolgálják őket.

Hatodik Fejezet

Ignác elgondolása szerint az emberek az Egyházon keresztül adnak választ Krisztus hívására. Ezt szem előtt tartva a jezsuita iskola célja, hogy a nevelés során az Egyházhoz és tanításához hűséges nevelők tanítása és tanúsága által a diákok Jézus Krisztus példájára másokért élő, jellemes, érték-orientált személyek legyenek. A fejezet kifejti, hogy az iskola önmagában is egyházi szolgálatot lát el a neveléssel, de azon kívül is jelen van a helyi polgári és egyházi közösségben, ahol tevékenyen szolgál. Ebben a folyamatban a diákok is alkalmat kapnak az egyházi élet konkrét megtapasztalására.

Hetedik Fejezet

Kiválóságra és mindig többre törekvés jelentése a jezsuita nevelésben: az ignáci MAGIS elvének célja minden ember egyéni képességeinek legteljesebb kifejlesztése. Ez nem csak az iskolai évekre vonatkozik, cél a fejlődés motiválása és folytatása egész életünk során, és az elért képességek gyümölcsöztetése mások javára. A jezsuita nevelés támogatja és ösztönzi a kiválóságra való törekvést, de elsősorban mások javára és Isten országának szolgálatában.

Nyolcadik Fejezet

A jezsuita nevelés alapvetően közösségileg működik. Az iskola olyan rendszerként jelenik meg a fejezetben, ahol fontos szerepet kap a jezsuita közösség, az igazgató tanács, a tantestület tagjai, a diákság, a szülői közösség, valamint a végzett diákok és a támogatók. A fejezet körüljárja, hogy a rendszer különböző szintjein hogyan valósulhat meg a laikusok és a jezsuiták együttműködése.

Kilencedik Fejezet

A jezsuita nevelés során az intézmények a célkitűzéseket leginkább elősegítő módszereket és eszközöket választják, és ha szükséges, változtatnak a korábbi gyakorlatokon. Ehhez rugalmasság és képzelőerő kell, de az elvi megfontoláshoz szükséges szempontokat pedig az intézmények vezetői megtalálják a rendi dokumentumokban. Az új utak keresését és a közös célkitűzésekhez való ragaszkodást segíti, ha az ignáci pedagógiai elvek szerint működő iskolák egymásra figyelve, egymást támogatva működnek. A folyton változó világban szükséges a tanárok és nevelők folyamatos továbbképzése és személyes fejlődés segítése. A valódi együttműködés érdekében szükséges, hogy a laikusok ismerjék a jezsuita rend történetét, az ignáci pedagógiai alapelveit és gyakorlatát és a jezsuiták ismerjék a laikus munkatársak életét, tapasztalatait és szempontjait.

Tizedik Fejezet és Befejezés

Az utolsó fejezet a jezsuita pedagógia néhány jellemzőjét ismerteti, amit Ignác szoros összefüggésbe hoz a lelkigyakorlatokkal, összehasonlítva a lelkigyakorlat vezetőjének és végzőjének kapcsolatát a tanár-diák kapcsolattal. A fejezet lezárásaként A Rendalkotmányból és a Ratio Studiorum-ból idéz néhány utasítás, mely a jezsuita pedagógia gyakorlati alapjait határozza meg.

I. Függelék:

Az első függelék először bemutatja Szent Ignác életútját, majd leírja azt a folyamatot, ahogy Jézus Társasága nevelői munkára vállalkozik. Végül rövid történeti áttekintést kapunk arról, hogy Szent Ignác halálát követően hogyan alakult a jezsuita nevelés és hogyan született meg az ignáci pedagógia alapját képező Ratio Studiorum.

II. Függelék:

A második függelékben egy összefoglaló vázlat foglalja össze Ignác lelkiségi szemléletmódját és a jezsuita nevelés jellegzetességeit.